Vége az időzített bombán ülő emlőrákos nők vesszőfutásának: a nyár végi, hárommilliós magánkórházi botrány után lépett az egészségügyi vezetés, és alanyi jogon teljes körűen tb-finanszírozottá tette a még egészséges ellenoldali emlő megelőző rekonstrukcióját és helyreállítását is. A prevenció további kiszélesítéséhez az orvosoknak kőkemény pénzügyi érveket kell letenniük az új kormány asztalára.

A döntés értelmében a laboratóriumi lelettel igazolt BRCA1 vagy BRCA2 génmutációval rendelkező páciensek esetében a társadalombiztosítás (tb) mostantól alanyi jogon fedezi a daganattal közvetlenül nem érintett, egészséges emlő megelőző eltávolítását, és annak teljes plasztikai helyreállítását is. A beavatkozás elszámolható a tumoros oldal műtétével egy időben, vagy egy későbbi, halasztott időpontban is.

Ezek a betegek ugyanis időzített bombán ülnek.

A génmutáció miatt 70 százalékos esélyük van arra, hogy az életük folyamán emlőrákosok lesznek.

Ha viszont eltávolítják a melleiket, az esélyük azonnal az átlagos populációéra csökken. A génmutáció nemcsak a mellrák esélyét növeli, de a petefészekrák, a hasnyálmirigyrák és a prosztatarák kockázatát is a sokszorosára emeli. 

A 2,5 millió forintos botrány, ami felgyorsította a döntést

A mostani döntés előzménye egy botrány, amely az idén augusztusban robbant ki. Egy genetikai mutációval érintett emlőrákos beteg kétoldali mellműtétjét rekonstrukcióval nem végezték el az Országos Onkológiai Intézetben (OOI), ehelyett magánkórházba irányították, ahol 2,5 millió forintot fizetett ki az ellátásért. A társadalombiztosítás ugyanis csak a beteg oldal műtétjét és helyreállítását finanszírozta. A részleteket egyebek között a Válasz Online tudósításában olvashatják el.

A hír hatalmas felháborodást váltott ki. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter azonnali rendkívüli vizsgálatot rendelt el az Országos Onkológiai Intézetben (OOI), hogy kivizsgálják a magán- és állami betegellátás tiltott összefonódását. Az eredmény pedig a már említett döntés lett. Dank Magdolna, az OOI főigazgatója és Mátrai Tamás az intézmény orvosigazgatója október 12-én egy mellrákról szóló rendezvényen beszéltek arról, hogy ők maguk kezdeményezték a genetikailag érintett nők esetében a kétoldali masztektómia és rekonstrukció állami finanszírozásáról szóló döntést.

Éles vita: miért csak a másik oldalt?

A Fashion Street által szervezett beszélgetésen Dank Magdolna kijelentette: „az emlőrák klasszikus értelemben nem megelőzhető, csupán a kockázata csökkenthető”. Mátrai Tamás orvosigazgató azonban a pódiumon elismerte, hogy a bizonyított BRCA-génmutációval rendelkező nőknél a rák kialakulásának az esélye kiemelkedően magas, eléri a 70 százalékot. 

Kérdésként elhangzott: ha egy genetikai hordozónál ekkora a kockázat, a tb miért csak akkor finanszírozza a megelőző műtétet, ha a betegség már kialakult az egyik mellen, és csak a másik (ellenoldali) emlő megelőző csonkolását hajlandó kifizetni? Miért kell megvárni, hogy a páciens előbb rákos legyen?

A válaszok rávilágítottak a finanszírozás merevségére: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) jelenlegi kódrendszere szigorúan diagnózisalapú. Az állam addig nem tekinti „betegnek” és ellátandónak a pácienst, amíg nincs pozitív szövettani lelete, a 70 százalékos genetikai statisztikai veszélyt pedig önmagában nem kezelI elegendő indokként az elsődleges, mindkét oldalt érintő megelőző masztektómia teljes körű finanszírozásához.

Nemzetközi példák az életmentő prevencióra: Angelina Jolie, Sydney van den Bosch és Bianca Balti

Az orvostudomány és a nemzetközi közvélemény számára évtizedek óta egyértelmű, hogy a genetikai hordozóknál a megelőző masztektómia jelenti a valódi esélyt az életre. A prevenciós masztektómia-műtétekre akkor figyelt fel a világ, amikor Angelina Jolie, Oscar-díjas amerikai színésznő 2013-ban nyilvánosságra hozta, hogy hibás BRCA1 génje miatt mindkét keblét és a petefészkeit is megelőző jelleggel eltávolíttatta, miután édesanyját és nagynénjét is rákban veszítette el. 

Hasonlóan bátor döntést hozott a világhírű olasz szupermodell, Bianca Balti is, aki szintén a megelőző kétoldali masztektómiát választotta a genetikai mutáció ismeretében. A mellrákot el is kerülte, viszont a masztektómia után nem egészen két évvel, 2024 végén petefészekrákot diagnosztizáltak az akkor 40 éves nőnél, aki műtéten és kemoterápiás kezelésen esett át. A petefészekrákra ennél a génmutációnál 30-50 százalék az esély, és szerencsére a magyarországi tb is fizeti a petefészkek eltávolítását az érintettek számára. 

A magyar nyilvánosságban Sydney van den Bosch modell-influenszer története hozta el a fordulópontot: ő szintén családi érintettsége és igazolt genetikai hajlama miatt esett át a kétoldali megelőző műtéten, ezzel nők ezreinek adva bátorságot a szűrésekhez. 

Nem elég a betegek érdeke, a rideg számok döntenek

Az intézet vezetői a pódiumon kendőzetlen őszinteséggel beszéltek arról, hogyan zajlanak a háttértárgyalások az egészségpolitika formálóival. Elhangzott, hogy a menedzsment már részletes adatokat kért ki a NEAK-tól, és ezek birtokában folyamatosan tárgyalnak az új kormánnyal, hogy meggyőzzék őket a prevenciós finanszírozás kiszélesítéséről.

A döntéshozók asztalánál azonban a humánus szempontok önmagukban kevesek. Ahogy a beszélgetésen elhangzott: fiskális érveket is fel kell mutatniuk a kormányzat felé, nem elég csupán a betegek jogaira és érdekeire hivatkozni. Az orvosszakmának forintra pontosan be kell bizonyítania a kormánynak, hogy a megelőzés állami támogatása hosszú távon is nyereség a költségvetésnek. Mátrai Tamás azt is elmondta: Európában sem egységes a rendszer, vannak országok, ahol támogatják az egészséges emlők eltávolítását és rekonstrukcióját, de olyanok, is, ahol nem.

Sok tízmilliós valóság: gyógyszerárak a NEAK tételes listáján

Az Mfor kérdezte az Egészségügyi Minisztériumot, hogy mennyibe kerül egy emlőrákos beteg kezelése, és a betegséggel kapcsolatos többi kiadás, de eddig nem válaszoltak. Az viszont biztos, hogy a betegek akár egy teljes évre is táppénzre mehetnek, ami ha a Központi Statisztikai Hivatal szerinti körülbelül bruttó 750 000 forintos havi átlagkeresetből levezetett adatok alapján csak a nem orvosi teher 9,5 millió forint lehet a költségvetés számára. Ebből 5,4 millió forint kifizetett táppénz és 4,2 millió forint elmaradt szja, tb- és szocho adóbevétel. 

Ehhez jönnek még az orvosi kiadások, például a műtét költsége és a terápiák ára. Utóbbi a daganat típusától függően változik, a tisztán hormonpozitív emlőrákok kezelése a legolcsóbb, de az is tízmilliós nagyságrendű lehet. Az úgynevezett Her2-pozitív emlőrákoknál már ennek a többszörösére rúg a kezelés, mert rendszerint kemoterápiára is szükség van, a célzott biológiai terápia (például a Phesgo injekció) ára pedig a NEAK honlapján elérhető gyógyszerkereső szerint kezelésenként is milliós nagyságrendű (a teljes 17 alkalmas ciklus ára mintegy 20 millió forint). A tripla negatív emlőrákok immunterápiája még drágább, ezek a betegek a kemoterápia mellé gyakran megkapják a Keytruda nevű immunterápiát, amelynek az ára szintén milliós összeg kezelésenként (az éves ciklus költsége mintegy 33 millió forint). 

Tetézik még mindezt a különböző képalkotó, labor-, EKG- és egyéb vizsgálatok költségei, ha szükséges, a sugárkezelés ára, az egészségügyi személyzet bére, és azok a gyógyszerek, amelyeket a betegeknek rendszeresen szedni kell. Ezek között vannak hormongátlók, fehérvérsejtfokozó és véralvadásgátló injekciók is. 

Ezzel szemben, ha egy még egészséges hordozó nőnél preventív jelleggel elvégzik a kétoldali masztektómiát és a helyreállítást, az az implantátumokkal, a műtővel, a sebészek bérével és a rövid lábadozás alatti táppénzzel együtt is mindössze egyszeri 3,5-4,5 millió forintba kerülne a költségvetésnek.

Összesen 270 milliárd forintnyi kamatmentes európai uniós hitelkeret áll a hazai kis- és középvállalkozások rendelkezésére a Ganz Ábrahám-program keretében. A konstrukció célja, hogy forgóeszköz- és beruházási forrásokkal támogassa azokat a cégeket, amelyeket eddig a magas kamatok vagy a tőkehiány tartott vissza a fejlesztésektől – jelentette be közösségi oldalán Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.

Érdekes lesz az elkövetkező időszak annyi bizonyos...

Kivágták a Margit-sziget legnagyobb nyárfáját a Hármas büfétől nem messze, kb. a Hajós Alfréd uszoda után a Palatinus felé (ha a Schulek Frigyes sétányon Buda felé nézel könnyen észrevehető). Ez a nyárfa tavaly már több mint 6 méteres törzskerülettel rendelkezett, csak több ember érte körbe, így a Margit-sziget legnagyobb nyárfája volt. Ami számomra érthetetlen, az hogy a törzsből csak egy 2 méteres darabot hagytak meg, miközben tőle nem messze egy sokkal rosszabb állapotú holtfa törzsét meghagyták 8-10 méter magasságig (a holtfák meghagyása több mint 5 méter hosszú törzssel gyakorlat a szigeten). Miért pont a legnagyobb élő nyárfával kellett így elbánni? A törzse nem volt korhadt, tükörsima volt, a forgácsok még ott vannak mellette. Meg kell jegyezni, hogy a fekete nyárfa őshonos Magyarországon, az ártéri erdők nagy fája, egykor összefüggő ártéri erdőket alkotott a Duna mentén. Ez az egyik utolsó hírmondója volt az egykori belvárosi nyárfaóriásoknak. A fidesz alatt főleg a Duna aréna építése miatt vágtak ki hasonlóan nagy fákat a Margit-szigettel szemben. Nem szerencsés ha így állunk a legnagyobb fáinkhoz. Ha esetleg kiszáradt, akkor is nagyobb 5-7 m-es törzset meg lehetett volna hagyni belőle holtfaként, ha pedig élő volt, ez egyenesen természetkárosítás, egy érték lerombolása.

A Tour Horizontra neveztek be közösen. A Tour Horizont egy versenymentes 700 km-es közösségi kerékpáros élmény, amely Szentgotthárdtól egészen Budapestig vezet.

Itt nincsenek győztesek és nincs dobogó: a kerékpáros kalandozás segít újra kapcsolódni önmagadhoz, Magyarország egyedülálló tájaihoz és a bringás közösség erejéhez.

Forrás: 1 és 2

.

"Több külföldi házelnök, állam- és kormányfő, köztük Emmanuel Macron francia elnök érkezik Magyarországra"

Tehát le lesz zárva minden

https://www.facebook.com/photo?fbid=1679510510204706&set=a.433494194806350

"Imádkozzunk az igazságért, az emberi méltóságért és azért, hogy senkinek ne kelljen félelemben élnie!"

Van humoruk, azt meg kell hagyni. Remélem Osztie atya lesz az MC.

Vajon tud még lejjebb süllyedni a rendőrség megítélése?

Reagalt Kapitany a hvg cikkere: https://hvg.hu/360/20261014_lemondott-totth-andras-allamtitkar-hatter-kapitany-istvan-gazdasagi-es-energetikai-miniszterium

Milyen üzenete van ennek az ábrácskának? Érdemes ilyen területre menni? Egy kukásnak elég a 8 általános. Kifizető díj a tanulás?

KB a 10. perctől jön ez az izgi rész: a szakértő szerint egyértelműen nyoma van, rábizonyítható, hogy a Dagi = Döbrögi a felelős az 1,5 milliárdos hűtlen kezelésért. Al Capone is egy "piti" adócsaláson csúszott el, ezt hozza párhuzamként....
Legyen így!

Balakovo: a helyi lakosok beszámolói szerint több tucat erős robbanás rázta meg a várost, miközben a NASA FIRMS műholdas hőtérképei hatalmas, tüzeket regisztráltak az ipari övezetben. Úgy tűnik, hogy a támadás fő célpontja Oroszország eddigi egyik legmonumentálisabb és legdrágább informatikai beruházása, a Sberbank részben már üzembe helyezett Mega-Adatközpontja lehetett.

Ez a több mint 1 milliárd dolláros technológiai óriásprojekt több mint 3000 szerverállvány befogadására lett tervezve, és akár 120 000 szerver kiszolgálására is képes lehet 82 megawattos elektromos kapacitásával. Nem csupán a Sberbank saját kritikus IT-infrastruktúrája és adattárolása függ tőle, hanem erre a bázisra tervezték telepíteni az orosz állami digitális platform, a „GoszTech” szolgáltatásait is. Az adatközpont mellett ráadásul a környék létfontosságú energetikai hálózata, valamint a helyi „MZ Balakovo” kohászati üzem is súlyos találatokat kaphatott.

Ha a becsapódások ténylegesen elérték ezeket a kritikus pontokat, annak beláthatatlan következményei lehetnek: a gigantikus szerverpark megrongálódása hatalmas fennakadásokat okozhat a banki digitális rendszerekben és az állami közigazgatási szolgáltatásokban, a megsemmisült infrastruktúra helyreállítása pedig óriási pénzügyi érvágás és logisztikai rémálom lesz az üzemeltetők számára.

Egyik cikk a másik után a Bp-i olimpiáról.

Tegnap valami random gyárszövetség ad ki ilyen közleményt (mi köze van hozzá?), előtte karigeri, más politikusok.

Mi megy a háttérben? Ki mozgatja a szálakat? 2017 óta a momentum akciója után lekeverték ezt a témát, alig jött elő, az utóbbi 1 hónapban meg minden média felületen ez megy.

Most a 24.hu hozta címlapon:

https://24.hu/sport/2026/10/14/budapest-olimpia-2036-etienne-thobois-sophie-lorant/

Akkor Medián kutatás is van már a témában:
"Medián-felmérés: Kétharmad támogatná egy 2036-os vagy későbbi budapesti olimpia gondolatát"

Miért kormányváltás után jött ez elő megint? Vagy ilyen jól állunk?

KIJEV, október 14. (Reuters) – A SpaceX korlátozásokat vezetett be egyes ukrajnai Starlink-szolgáltatásoknál: leállította a katonai célú változat működését, amennyiben a sebesség meghaladja az óránkénti 100 mérföldet (160 km/h), ami megzavarta a harci küldetéseket – közölte szerdán Szerhij Beszkresztnov elnöki tanácsadó.

„Védelmi erőink nem kaptak figyelmeztetést erről a korlátozásról, ami több küldetés meghiúsulásához vezetett” – írta a Telegramon.

A délkeleti frontvonalon állomásozó 7. Gyorsreagálású Hadtest egyik forrása megerősítette, hogy zavarok léptek fel a Starlink működésében.

Még mindig nem utáljuk Amerikát eléggé

"1946-ban járunk. A háború után a vasútvonalak romokban hevertek, a hidak felrobbantva, az utakat bombatölcsérek borították, és súlyos járműhiány bénította meg a közlekedést. Ebben a szinte kilátástalan helyzetben a repülés jelentette az egyetlen gyors kapcsolatot a főváros és a vidéki országrészek között. A budaörsi repülőtérről felszálló legendás Li-2-esek nemcsak utasokat vittek Debrecenbe, Szombathelyre vagy Szegedre, hanem a gazdaság vérkeringését is újraindították: fontos postát, napilapokat, motorbiciklit és friss gyümölcsöt is szállítottak. Ebben az epizódban bemutatjuk:
- Hogyan alakult meg a Maszovlet, és hogyan indultak el az első járatok Budaörsről?
- Miért kapott abszolút prioritást a légiközlekedés a II. világháború után?
- Milyen kihívásokkal küzdöttek a személyzetek a mindennapi üzem során?
- Hogyan lett a Maszovletből Malév?

Tartsatok velünk a magyar aviatika egyik legizgalmasabb időszakába! (Szerkesztő: Kránitz Balázs)"

A Századvég több millió forintért készített, a Miniszterelnöki Kabinetirodának szánt közösségimédia-elemzéseiben alig jelent meg Magyar Péter, miközben a politikus a nyilvános adatok szerint messze a legnagyobb eléréseket produkálta a kampány során.

A lap szerint az intézet – a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda számára készített – elemzéseiben rendre a Gond-olkodó nevű, DK-közeli tartalmakat is megosztó Facebook-oldalt sorolta a legnagyobb hatású ellenzéki szereplők közé.

Ugyanakkor Magyar Péter oldala még a legbefolyásosabb politikai tartalomgyártók toplistájára sem került fel, holott a nyilvánosan látható interakciós adatok alapján a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje messze nagyobb elérést produkált.

https://24.hu/belfold/2026/10/14/szazadveg-magyar-peter-kozossegi-media-elemzes/

Nincs pénz, akkor nincs pálinka és tepertőfesztivál. De a magyarázat az epic és csodálatos. Mórahalom egy szép település, jól megcsinálták, de akkora fideszes mint annak a rendje.

Hát, szerintem a mórahalmi pályázatokat is akkor meg kellene nézni ezek után, hogyan is lett automatikusan rendelkezésre álló az a közpénz....

81,5 milliárdos székházfelújítás, 50 milliárdos kötvényügylet, 27 milliárdos visszakövetelés, luxusingatlanok, családon belüli vagyonátruházások. És most ő tett feljelentést, mert szerinte a jegybank túl drágán szerződött.

Somlai Bálint neve valószínűleg sokaknak ismerős az MNB-botrányból. Matolcsy Ádám barátja, a Raw Development tulajdonosa, a jegybank egyik legnagyobb építőipari beszállítója.

A tegnapi 444-es cikk⁠ azonban új fejezetet nyitott a történetében.

Somlai érdekeltsége ugyanis különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést, miután az MNB egy olyan közbeszerzést érvénytelenített, amelyen a Raw adta a legolcsóbb ajánlatot, majd egy másik eljárásban közel 11 milliárd forinttal drágábban szerződött.

Ez az egész történet talán legszebb része: a korábbi jegybanki vezetés egyik legnagyobb kedvezményezettje most a közpénzek védelmében támadja az új jegybanki vezetés döntését.

De ki is Somlai Bálint, honnan jöttek a milliárdok, és mi történt a vagyonával az MNB-botrány kirobbanása után?

1. Matolcsy Ádám barátjából az ország egyik legnagyobb építőipari szereplője

Somlai Bálint 1990-ben született. Korábbi üzleti pályája meglehetősen változatos volt: médiaszektor, vendéglátás, különböző vállalkozások.

Egy időben Matolcsy Ádám médiacsoportjánál, az Origo–New Wave Media televíziós üzletágának vezetőjeként is dolgozott.

A Raw Development nevű építőipari társaságban 2018-ban jelent meg. A céget eredetileg Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekeltségi köréből hozták létre.

Somlai és Matolcsy Ádám barátsága nem újságírói feltételezés: Matolcsy Ádám maga is elismerte azt a Direkt36-nak.

A Raw pályája Somlai belépése után egészen elképesztően alakult.

A cég árbevétele:
2019: 1,8 milliárd forint
2020: több mint 15 milliárd forint
2021: közel 60 milliárd forint
2023: 41 milliárd forint
2024: 67 milliárd forint

A 2020 és 2023 közötti időszakban a Raw Development összesen mintegy 146 milliárd forint bevételt és közel 22 milliárd forint adózott nyereséget ért el.

Érdemes belegondolni: néhány év alatt egy viszonylag ismeretlen építőipari cégből az ország egyik legnagyobb forgalmú kivitelezője lett. A felfutás pedig pontosan egybeesett azzal az időszakkal, amikor a Magyar Nemzeti Bank és a hozzá kapcsolódó cégek sorra bízták meg különböző ingatlanberuházásokkal.

Források: Telex – Somlai Bálint, a 31 éves vállalkozó⁠, 24.hu – az 50 milliárdos kötvényügylet és a cég növekedése⁠, 444 – 2024-es eredmények⁠

2. Az MNB-székház: 54 milliárdból 105 milliárd, közbeszerzés nélkül

A legismertebb üzlet természetesen a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának felújítása.
A projekt eredeti kivitelezési szerződésének nettó értéke 54,5 milliárd forint volt. Aztán jöttek az áremelések. A véglegesített nettó kivitelezési összeg 81,5 milliárd forintra emelkedett, a beruházás teljes, áfával számolt költségvetése pedig közel 105 milliárd forintot ért el. A felújítást a Raw Development közbeszerzés nélkül kapta meg.

Az MNB eredetileg 2024-re, a jegybank századik születésnapjára tervezte a munkálatok lezárását. A visszaköltözés végül 2025-ben kezdődött.

A 444 idén márciusban, egy jogerősen megnyert adatigénylési per után részletes dokumentációt hozott nyilvánosságra arról, mire költötték a pénzt.

Néhány példa a költséglistából:
- Az elnöki vizesblokk kialakítása több tízmillió forintba került.
- Az épületben 2,1 milliárd forintért szereztek be ajtókat.
- Az elnöki iroda tapétázása több mint 20 millió forintos tétel volt.
- A tetőtérben VIP-helyiségeket, reprezentációs tereket és vendéglátáshoz kapcsolódó funkciókat is kialakítottak.

A dokumentumokban különösen meghökkentő egységárak és költségnövekedések szerepelnek.
Somlai korábban azzal védekezett, hogy a beruházás összetett műemléki rekonstrukció volt, amelyet a Covid, az építőipari áremelkedések és a háború is megdrágított. Szerinte a megrendelő magasabb műszaki tartalmat kapott, mint amit eredetileg előírtak.

Az MNB új vezetése azonban másképp látja.

Az MNB-Ingatlan Kft. 2026-os beszámolója szerint a társaság 27 milliárd forintot követel vissza a Raw Developmenttől, lényegében az eredeti és a megemelt szerződéses ár különbözetét. A felek között per van folyamatban, és a jegybank korábban a garanciális hibák miatt a bankgaranciát is lehívta.

Források: 444 – a százmilliárdos székházfelújítás dokumentumai⁠, Telex – 27 milliárdot követel az MNB⁠

3. Az ÁSZ szerint a Somlai-cégek az MNB-beruházások meghatározó kedvezményezettjei voltak

A Szabadság téri székház csak a legismertebb projekt. Az Állami Számvevőszék 2025. márciusi jelentése több olyan MNB-hez vagy az alapítványához kapcsolódó beruházást azonosított, ahol Somlai érdekeltségei jelentős megbízásokat kaptak.

Balatonakarattya: az érintett cégeknek és családi vállalkozásoknak összesen 4,6 milliárd forintot fizettek ki. A projekten Somlai szüleinek tervezővállalkozása, a Somlai Design Studio Kft. is kapott egy 24 millió forintos megbízást.

Budapest I. kerület, hotelberuházás: a szerződésállomány közel 99 százalékát, mintegy 8,5 milliárd forintot Somlaihoz kapcsolódó cégekkel kötötték meg.

Az ÁSZ szerint több esetben egyetlen vállalkozótól kértek ajánlatot, ami korlátozhatta a piaci versenyt.
Egy másik számvevőszéki megállapítás szerint egyes MNB-s ingatlanberuházásoknál a vételár nélküli beruházási kiadások 86,1 százaléka az azonos érdekeltségi körhöz tartozó társaságokhoz került.

A Raw Development mellett a Raw Facility és a Somlai Invest is megjelent a projektekben.
Vagyis nem egyszerűen arról volt szó, hogy egy vállalkozó elnyert egy nagy jegybanki munkát. Egy egész cégcsoport kapott lehetőséget a beruházások különböző fázisaiban: tervezés, kivitelezés, belsőépítészet, üzemeltetés.

Források: Direkt36 – Somlai cégei és az ÁSZ megállapításai⁠, Telex – a számvevőszéki megállapításokról⁠

4. Egy rejtélyes, 50 milliárd forintos kötvénykonstrukció

A 24.hu 2025 májusában egy másik, egészen szokatlan pénzügyi konstrukciót tárt fel. A Raw Development 2020-ban 50 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket. A tranzakció szálai Matolcsy Ádám egy másik közeli barátjához, Száraz Istvánhoz vezettek. A kötvénykibocsátást egy hatalmas tőkeemelés követte a Szárazhoz kötődő Dry Real Estate Zrt.-ben, ahol Somlai cége mindössze 1,96 százalékos részesedést szerzett, osztalékelsőbbségi jogokkal.

A beszámolókban később különös változások jelentek meg: a részesedés kikerült a Raw mérlegéből, és az 50 milliárdos kötvénytartozás is eltűnt. A cég kimutatott tartozásállománya 93 milliárd forintról 36,5 milliárdra csökkent.

A konstrukcióban az MFB és az MBH Bank szerepe is felmerült. Az MFB például egy 20 milliárd forintot meghaladó bankgaranciával segítette a Raw működését a székházfelújítás időszakában.
Itt már nem egyszerű építőipari vállalkozói sikerről beszélünk, hanem egymással szoros személyes kapcsolatban álló üzletemberek több tízmilliárdos pénzügyi tranzakcióiról, állami és részben állami banki kapcsolódásokkal.

A legfontosabb kérdés az, hogy az 50 milliárdos konstrukcióban pontosan mi volt a pénz útja, hogyan alakultak a befektetési és visszafizetési kötelezettségek, és kiknél jelentkezett a gazdasági eredmény.

Forrás: 24.hu – Találtunk 50 milliárd forintot, amivel Matolcsy Ádám barátai pingpongoztak⁠

5. Lefkovics Szonja és a másik jelentős üzleti család

Somlai Bálint felesége Lefkovics Szonja, Lefkovics György vendéglátóipari vállalkozó lánya. Lefkovics György neve a budapesti vendéglátásban évtizedek óta ismert. Üzleti érdekeltségei között a Leroy, a Tom George és a Kyoto Budapest is megjelent.

Az üzleti tevékenység azonban messze túlmutat az éttermeken.

2023-ban a fideszes vezetésű V. kerület a CEU által korábban használt, 2200 négyzetméteres belvárosi ingatlanát is értékesíteni kívánta.

Az 1,864 milliárd forintos meghirdetett áron egyetlen jelentkező volt: a néhány hónappal korábban alapított ZO Invest Zrt., amelynek ügyvezetője Lefkovics György egyik lánya volt. Az RTL akkori információi alapján Lefkovics György állhatott az üzleti érdeklődés mögött. Azt külön hangsúlyozni kell, hogy az akkori beszámoló még nem a véglegesen lezárt adásvételről szólt. Nem ez volt az egyetlen érdekes ingatlanos kapcsolódás. A 24.hu korábban megírta, hogy Lefkovics György három lányának cége, a Verecke 120 Zrt. tulajdonosként jelent meg a Dunai Fedélzet Vagyonkezelő Zrt.-ben.

A Dunai Fedélzet másik tulajdonosa Fintha-Nagy Ádám ügyvéd volt, akinek érdekeltségei Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején több önkormányzati ingatlanhoz jutottak.

A társaság egy rózsadombi ingatlanügyletben is érdekelt volt, és korábban a dédestapolcsányi Serényi-kastély megszerzésénél is felbukkant.
Így Somlai házasságon keresztül egy másik jelentős, belvárosi vendéglátóipari és ingatlanos kapcsolatrendszerhez is kötődik.

Források: RTL – a CEU volt épületének értékesítése⁠, 24.hu – a Dunai Fedélzet és a Lefkovics család⁠

6. A luxusélet és a Lefkovits-ház

A jelentős vállalkozói bevételek mellett Somlai életviteléről is rendszeresen kerültek elő érdekességek. Korábbi tényfeltárásokban szerepeltek az általa használt luxusautók, köztük egy Ferrari SF90 Stradale. Az Átlátszó idén májusban a Raw-hoz kapcsolódó budai parkolóhelyeken Porsche Taycan GTS-t, Porsche Macan 4-et, Range Rovert és más értékes autókat is dokumentált.

És itt jön a család ingatlanvagyona:
Az Építészfórum részletesen bemutatta a Lefkovits-házat, a Somlai–Lefkovics családhoz kapcsolódó villát.

A fotók alapján egy különösen igényes, jelentős méretű és magas műszaki-építészeti színvonalú luxusingatlanról beszélünk.

Az épületet itt lehet megnézni:
https://epiteszforum.hu/egy-villa-ami-mintha-mindig-is-ott-allt-volna-a-lefkovits-haz

A villa pontos beruházási költsége nem ismert számomra, ezért erre nem mondanék becsült összeget. A jelentősége inkább az, hogy egy újabb darabot mutat meg a család ingatlanvagyonából.

Forrás: Átlátszó luxusautós feltárása a Telexen⁠

7. Az MNB-botrány kirobbanása után: ingatlanajándékozások, családi vagyonmozgások és a válási szál

2025. március 19-én az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozta az MNB-alapítványi vagyon kezeléséről szóló jelentését. A jelentés súlyos problémákat tárt fel, az ÁSZ feljelentést tett, a rendőrség pedig hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított. Somlai Bálint néhány nappal később jelentős döntéseket hozott saját ingatlanvagyonáról. A Direkt36 és a HVG tulajdoni lapok alapján tárta fel, mi történt.

Március 27. – Budapest, II. kerület
Somlai és felesége, Lefkovics Szonja 2019 óta közösen tulajdonoltak egy közel 150 négyzetméteres, nyolcadik emeleti vízivárosi lakást.
Az ÁSZ-jelentés megjelenése után nyolc nappal Somlai ajándékozással a feleségére ruházta saját tulajdonrészét. Lefkovics Szonja így az ingatlan kizárólagos tulajdonosa lett.

Március 28. – Tihany
Egy nappal később Somlai egy 1881 négyzetméteres telken álló tihanyi ingatlant és egy kapcsolódó magánutat ajándékozott az édesapjának.
Az ajándékozással egyidejűleg azonban Somlai javára holtig tartó haszonélvezeti jogot jegyeztek be.
Vagyis a tulajdonjog átkerült az édesapjához, az ingatlan használatára vonatkozó joga viszont megmaradt.

Március 28. – Balatonföldvár
Ugyanezen a napon egy harmadik ingatlan is gazdát cserélt. A HVG feltárta, hogy Somlai egy 719 négyzetméteres balatonföldvári üdülőt az édesanyjának ajándékozott. Itt is holtig tartó haszonélvezeti jogot jegyeztek be Somlai javára.

Válás
Somlai és Lefkovics Szonja érdekválása is felmerült a történettel kapcsolatban. Ennek tényét és időpontját azonban egyelőre nem sikerült megbízható nyilvános forrásból ellenőrizni. Azért lenne különösen érdekes a házasságuk jogi helyzetének és az esetleges vagyonmegosztás időpontjának tisztázása, mert Somlai éppen a feleségére ruházta át az egyik értékes ingatlanát, miközben további két ingatlant a szüleinek ajándékozott.

A dokumentált tények önmagukban is figyelemre méltók: az MNB-botrány kirobbanását követő nyolc-kilenc napon belül Somlai három értékes ingatlant adott át a legközelebbi családtagjainak, kettőn pedig megtartotta holtig tartó haszonélvezeti jogát.

A Direkt36 megkereste Somlait, a feleségét és az édesapját is, többek között arra kérdezve rá, hogy az ajándékozások összefüggtek-e az MNB-vizsgálatokkal. Egyiküktől sem érkezett válasz.
Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a Raw Developmenttel szemben később 27 milliárd forintos jegybanki követelés keletkezett.

A kérdés tehát nemcsak az, hogy Somlai milyen vagyont halmozott fel az MNB-s üzletek éveiben, hanem az is, hogy miért és milyen megfontolásokból rendezte át annak tulajdonviszonyait közvetlenül a botrány kirobbanása után.

Források:
Direkt36 – Értékes ingatlanokat ajándékozott el Matolcsy Ádám barátja⁠
HVG – A balatonföldvári ingatlanajándékozás⁠

8. 2026: bankszámlák tucatjai szűnnek meg, nyomozók jelennek meg, az MNB pedig 27 milliárdot követel

Az MNB-botrány kirobbanása után nemcsak a magánvagyon körül történtek érdekes változások.
2026 áprilisában a G7 az Opten adatai alapján feltárta, hogy a Raw Developmentnél tömeges bankszámlabezárások történtek. Márciusban 27 bankszámla szűnt meg. Az áprilisi választás után további 6. Április 24-én egyetlen nap alatt újabb 51 bankszámlát zártak le.

A cég 2014-es alapítása óta összesen 115 bankszámlát nyitott, ebből 111-et a 2018-as tulajdonosváltás után.

Évekig több mint 110 aktív számlával működött.
A bezárt számlák között számos MBH-s volt, a vállalatnak pedig a tömeges megszüntetések után is közel két tucat számlája maradt.

A Raw a G7 kérdéseire nem adott választ. Május végén a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség több helyszínen tartott kutatást az MNB-ügyben. Az egyik érintett helyszín az az Infoparkban található irodaház volt, ahol a Raw Development is működik.

Júliusban pedig nyilvánossá vált, hogy az MNB-Ingatlan Kft. 27 milliárdos visszafizetési követeléssel perli a Raw-t.

Így jutunk el 2026 őszéhez, amikor a Matolcsy-korszak egyik legnagyobb beszállítója már nemcsak vitában áll a jegybankkal, hanem maga is feljelentést tesz.

Források: G7 – 51 bankszámla megszüntetése⁠, Telex – nyomozati kutatások⁠, Telex – 27 milliárdos követelés⁠

9. És akkor most Somlaiék jelentették fel az MNB-t

A történet legfrissebb fordulatáról a 444 számolt be október 13-án. Az MNB még Matolcsy György elnökségének utolsó heteiben, 2025 februárjában írt ki egy nyílt, uniós közbeszerzést az ingatlanjai hároméves üzemeltetésére.

Két részre bontották a munkát: műszaki üzemeltetésre és biztonságtechnikai feladatokra. Mindkét részben a Somlai-féle Raw Facility Management adta a legalacsonyabb ajánlatot.

Az ajánlati árak:

Műszaki üzemeltetés: nettó 9,402 milliárd forint.
Biztonságtechnikai üzemeltetés: nettó 8,463 milliárd forint.
Összesen: nettó 17,865 milliárd forint három évre.

Aztán Matolcsy távozott, és Varga Mihály lett az MNB elnöke. 2025 júliusában a jegybank eredménytelennek nyilvánította az eredeti közbeszerzést. Az indoklás szerint időközben megváltozott az üzemeltetendő ingatlanok köre, mert az MNB a továbbiakban nem kívánta használni a budai Bölcs Vár épületét.

Csakhogy ezt követően nem újabb nyílt tendert tartottak. Az MNB nemzetbiztonsági indokú közbeszerzési mentességet kapott, majd meghívásos eljárásban választott új szolgáltatókat.

A Raw-t már nem hívták meg.

A végül megkötött szerződések hároméves értéke nettó 28,937 milliárd forint lett.

Ez 11,072 milliárd forinttal több, mint Somlaiék eredeti ajánlata, ráadásul az üzemeltetendő ingatlanállományból időközben kikerült egy épület.

A nyertesek:
MPF Group Kft., Pálffy Balázs érdekeltsége, amelyet csak 2025 februárjában alapítottak.
Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., amely korábban Pintér Sándor érdekeltségi köréhez tartozott.

Az MNB felügyelőbizottsága is aggályokat fogalmazott meg az eljárással kapcsolatban, különösen a meghívott vállalkozások szakmai tapasztalata és a beszerzés lebonyolítása miatt.
Somlaiék ügyvédje 2026 szeptemberében feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen, amely az ügyet a BRFK-hoz tette át. Egyelőre nem ismert, hogy a feljelentés nyomán elrendeltek-e nyomozást. És itt van a történet valódi csattanója.

A Raw először évekig a Matolcsy-korszak legnagyobb jegybanki megbízásainak egyik kedvezményezettje volt. Most pedig ugyanaz a cég kifogásolja, hogy az új vezetés a korábbi gyakorlatra emlékeztető, nehezen átlátható döntésekkel, más üzleti körnek adott megbízást.

A legérdekesebb az egészben, hogy a 11 milliárdos különbség valóban komoly kérdés.

Ha a Raw szakmailag alkalmas volt, és a teljesítés tartalma összehasonlítható, akkor az MNB új vezetésének világosan meg kell indokolnia, miért választott ennyivel drágább megoldást. Az elszámoltathatóság nem válhat attól függővé, hogy éppen a Matolcsy-kör vagy a Varga-korszak beszállítóiról van szó.

Forrás: 444 – Feljelentést tettek Somlai Bálinték⁠

10. Mi a tanulság?

Somlai Bálint története szerintem azért érdekes, mert az MNB-botrány több fontos elemét egyetlen ember üzleti pályáján keresztül lehet megérteni.

Egy “vállalkozó”, aki Matolcsy Ádám baráti köréből érkezve néhány év alatt az ország egyik legnagyobb építőipari vállalkozását építette fel.

Egy cégcsoport, amely az Állami Számvevőszék szerint az MNB-s ingatlanberuházások jelentős részében kapott megbízást, sokszor korlátozott verseny mellett.

Egy székházfelújítás, amelynek költsége 54 milliárdról 100 milliárd forint fölé emelkedett, és amely miatt ma 27 milliárd forintos visszakövetelési per zajlik.

Egy nehezen követhető, 50 milliárdos pénzügyi konstrukció, amelyben további Matolcsy-közeli üzletemberek és állami banki szereplők jelentek meg.
Egy jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező család, amelyben Somlai közvetlenül az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra kerülése után értékes ingatlanokat ajándékozott a feleségének és az édesapjának.
És most egy újabb jegybanki beszerzés, amelyben a korábbi kedvezményezettet egy másik üzleti kör váltotta fel, mintegy 11 milliárd forinttal magasabb áron.

A kérdés már nemcsak az, hogy a Matolcsy-korszakban hogyan lehetett ennyi pénzt elkölteni és ilyen vagyonokat felépíteni. Hanem az is, hogy az új vezetés valóban más szabályok szerint működik-e, vagy csak másoknak jutnak a megbízások.

Somlai Bálint most azt kéri számon a jegybankon, hogy miért fizet 11 milliárddal többet egy szolgáltatásért.

Én pedig azt szeretném látni, hogy ugyanezzel az alapossággal vizsgálják meg azt is, hogyan kerültek korábban a saját érdekeltségeihez a jegybank tízmilliárdjai, és mi történt az ezekből felépült vagyonnal.

Mert végső soron nem az számít, ki tesz feljelentést ki ellen, hanem az, hogy a közpénzek útja végre teljes egészében követhető legyen, a döntéshozóktól a vállalkozásokon át egészen a tényleges haszonélvezőkig.

„Közel hárommilliárd forint közpénzt fizetett ki az Orbán-kormány egy volt miniszteréhez köthető cégnek úgy, hogy az erről szóló tanácsadói szerződést közbeszerzési eljárás nélkül, egy három nap alatt lefolytatott eljárás során kötötték meg.” Fellegi Tamas a volt miniszter